Abstract:
A Bükkalja területén, mintegy 275–325 m tsz.f. magasságban fekvő cseres-kocsánytalan tölgyes erdővel borított területen („Síkfőkút Projekt”) végzett talajtani vizsgálataink során helyenként szabályos, mintegy 4–5 m-es távolságokban ismétlődő alacsony hátakat és azokat elválasztó, mintegy 10–40 cm mélységű barázdákat fedeztünk fel. Korábbi kutatásaink alapján a terület talajai jelentős térbeli változatosságot mutattak, egyebek között Chromic Protovertic Luvisolt, Endostagnic Abruptic Luvisolt, és Mollic Umbrisolt találtunk, ugyanakkor a mikrogeomorfológia sajátos jellegét természetes folyamatokkal nem tudtuk magyarázni, és a területtel
foglalkozó korábbi talajtani munkák sem említik. Ezért a barázdák és hátak keresztmetszetében újabb talajszelvények létesítésével vizsgáltuk meg azok
felszín alatti struktúráját. Feltárásaink során, a hátakon jelentős mértékben erodált, vékony (4 cm) humuszos rétegű, a humuszos réteg alatt erősen savanyú kémhatású
(pHH2O = 4,3; pHKCl = 3,4), erősen kötött, tömörödött, agyagos textúrájú Luvisolt találtunk. A barázdák alatt feltárt szelvény vastag (35 cm) humuszos rétegű, csak enyhén savanyú (pH H2O = 6,4; pHKCl = 5,9) kémhatású, morzsás szerkezetű Mollic szinttel rendelkező Phaeozemnek bizonyult.
Mindkét szelvény esetében a feltalaj 20-30 cm-es rétegében 1-2% közötti arányban találtunk műterméket (cserépdarabok, tégla- üveg törmelék,
döntően 2–5 mm átmérőjű nagyságrendben), illetve HTM talajanyagot (a terület alapkőzetétől eltérő, máshonnan származó kavics), amelyek egyértelmű antropogén hatás, korábban mintegy 20 cm mélységig terjedő szántás jeleiként értelmezhetők. Mivel a terület korábbi műveléséről írásbeli és kartográfai anyagok áttekintése alapján nem találtunk bizonyítékot, emiatt a talaj magbankjában kimutatott jelentős arányú, bolygatást tűrő növényfaj magjának jelenléte, mint közvetett bizonyíték mellett, a talaj egykori művelés hatására átalakult rétegei szolgálnak első konkrét bizonyítékként arra, hogy a jelenlegi erdőterület egy része korábban szántóföldi hasznosítás alatt állhatott.
