Kötetünk az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos gyűjteményeinek keletkezéséről, az elmúlt másfélszáz év alatti gyarapodásáról és jelenlegi helyzetéről kíván számot adni. Nyolc gyűjtemény fejlődésének szakaszait
tárták ...
Az Edélyi Múzeum-Egyesület Okmány- és Iromány-gyűjteményeinek első kötete megjelenésével folytatni kívánjuk azt a kiadványsorozatot, amelyet az EME alapításának 150. évfordulójára indítottunk el. Kiadványunk ugyanazt a ...
Az elpusztult erdélyi fejedelmi levéltár némi pótlása csakis az országos hatáskörű két hiteleshely újkori jegyzőkönyveinek és a fejedelmi kancellárián vezetett Királyi Könyveknek, valamint a helyi igazgatási egységek XVII. ...
Báthory Zsigmond korából két Királyi Könyv maradt meg az erdélyi káptalannak a Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzött hiteleshelyi részében, egy-egy pedig a kolozsmonostori konventnek ugyancsak a MOL-ban őrzött hiteleshelyi ...
Levéltári munka, forráskiadás, kéz a kézben haladó feladatok felvállalását jelenti. De a kéz a kézben való munka jelenti a magyarországi és a romániai, a tudományművelés iránt elkötelezett historikusok együtt munkálkodását ...
Az első években jegyzőkönyvezett perek hátterében mindegyre feltűnnek a hajdúk, németek, rácok, tatárok garázdálkodására vonatkozó utalások, akik - függetlenül attól, hogy kinek az oldalán harcoltak - a sellenberki csatát ...
Torda polgárai a királytól elnyerték a kisebb haszonvételi jogok gyakorlását is. Számukra a város területén szabad volt a bor árusítása, mészárszék tartása, valamint malom fenntartása. A városi tanács azonban szabályozta ...
A Székely Oklevéltár új sorozatának ebben a kötetében is székely népességösszeírást talál az olvasó, mégpedig azt, amely Sepsi-, Orbai-, Kézdi-, Udvarhely- és Marosszék hadköteles lakosságának I. Rákóczi György hadi szemléje ...
A Székely Oklevéltár új sorozata már indulásakor a székelység és egyben a magyarság története eddig feltáratlan vagy legalábbis csak részben felhasznált forrásainak kiadását tűzte ki céljául. Az eddig megjelent három ...