A Kolozsvárról áttelepült és az egyetemen tanszéket kapott Buday Árpád életmódjába pillanthatunk be a lakást bemutató fényképek és Buday Árpád halálakor készült hagyatéki leltár alapján. Kivételes lehetőség e két forrás ...

László Gyula (1910–1998), a 20. századi magyar régészet kiemelkedő alakjának 1940–1949 közötti kolozsvári évtizede tudományos munkásságának legmeghatározóbb korszaka volt. A magyarországi régészetben napjainkban is használt ...

A nyolcvanas évek elején, amikor az esszéíró és művelődésszervező Jancsó Béla (1903–1967) lakását a húga felszámolta, kevesen tudtak arról, hogy milyen értékes irodalom- és művelődéstörténeti örökséget rejt a Monostori ...

Buday Árpád kétségtelenül az erdélyi római koros kutatások kezdetének egyik meghatározó alakja volt. Szerteágazó munkásságának eredményei ma is referenciaértékűek, ásatási eredményei és beszámolói rendszeresen megjelennek ...

Buday Árpád (1879–1937) Pósta Béla saját nevelésű munkatársai sorában a legelső. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmánya a másodéves diákot 1899. október 1-jei hatállyal az Érem- és Régiségtár szakdíjnokává, 1900. április ...

Pósta Béla tanítványaként és tanársegédeként Buday Árpád Dacia limesének kutatását végezte, amihez a németországi limes mentén végzett tanulmányútja adta a legnagyobb ösztönzést. Vizsgálta a meszesi limest, ásatásokat ...

A tanulmány a sokoldalú alkotó, Buday György (1907–1990) grafikusi pályájának egyik legfontosabb korai művéről, a Boldogasszony búcsúja című fametszetes könyvéről értekezik. A 15 grafikából álló sorozatot a középkori ...