DSpace Repository

A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

Recent Submissions

  • Kádár, Edit; Szilágyi N., Sándor (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    Ez a kötet a 2016. április 14–16-án tartott kolozsvári nyelvészeti műhelykonferencia (A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei V.) előadásainak anyagát tartalmazza, mely rendezvény célja az összetételek kérdéseinek ...
  • Ludányi, Zsófia (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    A mai magyar orvosi szaknyelv számos olyan terminussal bír, amelyek idegen, a magyar nyelvben önállóan nem élő előtagot tartalmaznak (antibiotikum, adenokarcinóma, citoplazma, endotoxin). Mivel az ezekkel alkotott (hat ...
  • Péntek, János (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    A moldvai magyar nyelvjárásban különösen intenzív a domináns román nyelv hatása: általános a kétnyelvűség, folyamatos a nyelvcsere. Ezzel kapcsolatos a dolgozatban tárgyalt jelenség, az összetételi tagok helycseréje. A ...
  • Kugler, Nóra (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    A tanulmány az -ó/-ő képzős melléknévi igeneves szerkezetek konstrukciós mintázatait vizsgálja kétféle empirikus módszerrel: egyfelől nonszensz szavak jelentésének körülírására irányuló kérdőívekkel tárja fel a leginkább ...
  • Szabó, Veronika (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    Kiefer (2000: 537) megállapítja, hogy az alárendelő összetételek közül a deverbálisok alaptagja örökölheti a kiinduló ige eseményszerkezetét, argumentumszerkezetét és vonzatkeretét. Ebben a tanulmányban ezt kiegészítjük ...
  • Rebrus, Péter (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    A morfológiai összetettség egyes újabb elemzések szerint (pl. Hay 2001, Hay et Baayen 2005) (i) nem kategorikus, hanem graduális természetű (pl. ugyanazon toldalékot tartalmazó szavak összetettsége is lehet különböző ...
  • Fehér, Krisztina (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    Az összetett szavak és szószerkezetek elkülönítése nehézséget jelent a nyelvtudomány számára. Írásomban arra szeretném felhívni a fi gyelmet, hogy a problematika hátterében alapvetően az áll, hogy a különbségtételhez ...
  • Kálmán, László (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2017)
    Az írás célja, hogy a szóösszetételek példáján mutassa be, mi a pontos eltérés a szabályokon és megszorításokon alapuló (hagyományos és generatív) nyelvfelfogás és a mintázatok hasonlóságain alapuló (analógiás) megközelítés ...
  • Rakosi, György (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A cikk összefoglalja és ismerteti azokat a főbb névmási stratégiákat, amelyekkel anaforikus birtokosokat tudunk kódolni a magyarban. A generatív nyelvészeti kutatások eredményeit kiindulópontnak véve megmutatom, hogy az ...
  • Fazakas, Emese (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A hangalaki összecsengés valójában sokkal nagyobb szerepet játszik az emberi nyelvben, mint ahogy Saussure óta általában vélik. (A magyar nyelvújítás során például az idegen szavak magyar pótlására alkotott kifejezések ...
  • Szűcs, Tibor (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    Az esettanulmány az analóg kódolású nyelvi jelek tipológiájából indul ki, és a fonológiai motivációt állítja a középpontba. Öt magyar vers kiemelt kulcssorainak költői példáin mutatja be az alliteráció és a hangszimbolika ...
  • Szili, Katalin (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A dolgozat a Radden–Panther szerzőpáros motivációdefi níciójából kiindulva vizsgálja a beszél, sír, nevet, megy igék szinonimáinak kettős motivációját. Motivációs forrásukként egyfelől az ismétlődés vizuális, motorikus ...
  • Pomozi, Péter (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A finnugor nyelvekben a fonológiai ikonicitásnak nagyon jelentős szerepe van, a hangtestükben motivált lexémák aránya nagy. Elsődleges fonológiai ikonicitásnak azt neveztem, ahol közvetlen akusztikai kapcsolat van jelölő ...
  • Büky, László (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A dolgozat a nyelvi elemek ismétlődéseinek, visszatéréseinek és kapcsolataiknak képi ábrázolóképességként való szerepét tárja föl Babits Mihály A Danaidák c. versének szóhasználatában. A vers szóanyagának mint elemek ...
  • Szabó M., Helga (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A jelnyelvekben az ikonicitás érezhetőn jelentős szerephez jut. A lexikális elemek jelentős részénél tetten érhető egyfajta motivált leképezés a jel formája és jelentése között. Sok erősen ikonikus jel olyan klasszifi ...
  • Kádár, Edit; Szilágyi N., Sándor (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A kötet a 2014. május 23–24-én tartott kolozsvári nyelvészeti műhelykonferencia (A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei IV.) előadásainak anyagát tartalmazza, és tematikus konferenciáinknak immár a harmadik kiadványa.
  • Benő, Attila (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A tanulmány a hangutánzó és hangulatfestő, illetve általában a motivált magyar igéket vizsgálja a hangalakszerkezet szempontjából. Az ÉKsz. adatai alapján számos példával szemléltetjük, hogy a magyar hangutánzó igék hangtani ...
  • Szilágyi N., Sándor (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    A tanulmány a hangulatfestés hátterében álló lelki folyamatok természetével foglalkozik. A hangulatfestés jelenségét a fogalmi alapú racionális elménk működése alapján nem lehet megmagyarázni, ennek megértéséhez azt az ...
  • Farkas, Judit (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    Jelen cikk alapját az előző kolozsvári konferencián bemutatott Alberti-féle hatásláncelmélet képezi (Alberti 2013), mely azon az elképzelésen alapul, hogy a világbeli tapasztalat sokkal közvetlenebb módon képeződik le a ...
  • Alberti, Gábor (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015)
    Nem kevesebbet állítunk, mint hogy a szórendet és az esetmorfológiát olyan külső, illetve belső szemantikai tényezők motiválják, mint az entitások egymásra hatásának iránya a külvilágban (ami a nyelvelsajátítás során is ...

View more