Erdélyi Múzeum

Böngészési kritérium

 

Erdélyi Múzeum – eredetileg az EME elnökségének és az első szakosztálynak a közlönye. Döbrentei Gábor első erdélyi magyar művelődési folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak (1818) tartalmára emlékeztetően 1874-ben indult Finály Henrik nyelvész és történész szerkesztésében, tág teret nyitva „a hitágazati hittan és a napi politika kivételével” minden tudományágnak. A lap ekkor tudományos fórumot teremtett a két évvel azelőtt alapított kolozsvári tudományegyetem professzorai eredményeinek közzétételére. Az első folyam utolsó füzete 1917-ben jelent meg, az új folyam 1930-ban havi füzetekben György Lajos EME-főtitkár szerkesztésében indult, 1941-től negyedévi füzetekben Szabó T. Attila szerkesztésében folytatódott. A lap akkori folyama 1947-ben szűnt meg LII. Kötetével. Ezt a folyamot mindmáig közérdekű forráskinccsé avatja a pozitivista jellegű adatgyűjtés, a hiteles feldolgozás és a tájékoztató közlés. Nyelvészek, irodalomtörténészek, régészek, történészek, jogtudósok, néprajzkutatók egyre növekvő tábora járult hozzá a tudományosság és a nemzettudat fejlesztéséhez.
A folyóirat jelentősebb tanulmányai önálló kiadásként az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában is megjelentek.

Erdélyi Múzeum [Transylvanian Museum] – originally, the bulletin of the presidency and first department of the EME. Reminding in its content of Gábor Döbrentei’s first Transylvanian cultural journal in Hungarian, entitled Erdélyi Múzeum (1818), it was published in 1874 by linguist and historian Henrik Finály, and it encompassed all fields of science except “confessional religious studies and daily political news”. At this time, the journal offered a scholarly forum for the professors of the newly established University of Cluj (in 1872) to publish their research results. The last issue of the first series appeared in 1917; the new series started in 1930, in monthly issues edited by Lajos György, chief secretary of the EME, and was continued, as of 1941, under the direction of Attila Szabó T. That series of the journal stopped in 1947, with its LII. volume. It is still considered an important source material today by its positivist-type source collection, objective treatment and informative purpose. An entire community of linguists, literary historians, archaeologists, historians, legal experts, and ethnologists made their contributions on its pages for the development of scholarly research and national consciousness.
The most important studies of the journal also appeared as individual publications in the Erdélyi Tudományos Füzetek [Transylvanian Scientific Journal] series.

A kategória gyűjteményei

Legfrissebb dokumentumok